Én, életnagyságban

Katasztrófa közelg! Vagy én nem is tudom... a mai napon sorra jönnek a jó hírek... ilyenkor kicsit mindig magasabb fokozatra kapcsolom a paranoiámat, mert mostanában ezt egy hatalmas pofoncsapás szokta követni, a'la Élet. Hát, majd meglátjuk.
Reggel álmos és fáradt voltam. Annyira, hogy mintegy fél óra után vettem csak észre, hogy van fűtés. Na, inkább csak langyosítás, de azért az is valami. Megint sikerült elintéznem egy gépszerelést (nem működik az egér!) azzal, hogy odamentem, kihúztam, visszadugtam, majd újraindítottam. Hát igen, a kicsúszott ps/2-es patkányok újrafelismerése gondot szokott okozni. (Kevesen tudják, hogy a win valóban csak újraindítással ismeri fel rendesen a ps/2 portot. Igen, előfordul, hogy nem kell újraindítani. Na és?) Aztán be kellett még kapcsolnom egy gépet, ami nem működött, mert... nos, azért, mert be volt kapcsolva. Csak lement suspended módba, és ott maradt. Se kép, se hang, a búgás is elenyésző (az irodában fellelhető másik 10 gép simán lenyomta), csak egy apró, halványzöld LED árulkodott az állapotáról. Ráadásul ilyenkor az ATXes házak kapcsolóját hiába nyomkodja a hepijúzer, nem történik semmi. Mindenesetre legalább a mai turnust hamar letudtam...
És a jó hírek... hugi most, hogy jól kipanaszkodta magát, nekiállt megoldani a problémákat. Anti is jelentkezett, és meg is beszéltük, hogy kedves nejével este átnéznek egy kis iszogatásra/dumálgatásra. Sajna elfogyott otthon az összes Kelt, de talán a Zlaty Blazant is megfelel nekik. A tokaji ellen nem hiszem, hogy lenne ellenvetésük. Ne felejtsek el kicsit összerámolni, mielőtt jönnek. A héten nagyon rágyúrtam a legénylakás-fílingre.
Kínai. Ma csak gyorsan bevásároltam és behoztam helybenfogyasztás céljából. Sokan voltak, na, és inkább nem kockáztatok, hogy a fenti és lenti hatalmak bele tudjanak kötni a jókedvembe. Nem is tették, sőt, épp ellenkezőleg, rendesen megleptek. Bementem a vadászlakba, és beálltam szépen a sorba. Mert miért ne. Namost belépett mögöttem egy nőszemély, ránézésre épp az a kategória, aki tolakszik és furakszik, és aztán még neki áll feljebb, ha valaki rászól. No, ez bejött, beállt mögém, és elkezdett beszélgetni az előttem állóval. Nagyon egymás felé mozogtak, és már épp azon gondolkoztam, hogyan hívjam fel a figyelmét arra, hogy én is sietek, mikor meglepetésemre az előttem álló kért meg, hogy cseréljünk helyet, ezzel engem előrébb engedve. Komolyan mondom, az emberek meg tudnak lepni.
Még két óra... Szürke Holló már alig várja, hogy a Laputa végét is lehúzza, hogy végre felkerülhessen egy korongra a többi animével...