Én, életnagyságban

A mai napomról elöljáróban annyit mondhatok, amit az egyszeri cowboy mondott minden emeleten, mikor lezuhant a tetőről: eddig még jó!
Kezdeném pár benyomással a Drágaszágról: számomra tetszetős kialakítás, jól kezelhető gombok. Ami elsőre feltűnt, hogy nincs rajta övcsiptető, de aztán eszembe jutott, hogy egyrészt mindig nálam szokott lenni Lupo, a +2-es Bag of Holding, vagy legalább egy akkora zseb, amiben elfér egy videokazetta, szóval a hordozással nem lesz gond - mellesleg szerintem amúgy sem merném egy övcsipesz labilis tartóerejére bízni a kicsikét. Hogy menyire kicsike? széltében alig nagyobb egy CD-nél, és nem is túl vastag: az alsó felében szinte épp hogy elfér a két ceruzaelem, a teteje pedig lazán takarja a forgatott korongot. Forgatás: elég intelligens, felpörög-beolvas-leáll mechanizmusa van, bár gondolom, manapság nemigen találni olyan lejátszót, ami folyamatosan szédíti az anyagot. Hangzása kitűnő, hangereje nagyon jó, tisztán hallottam reggel a zene mellett a cipőm csosszanását a járdán, és csak a közvetlen mellettem elhaladó busz tudta elnyomni a hangját, pedig még nem is ordibált, sőt, szerintem még egyharmadnál sem állt a hangerőszabályzó. A fülhallgató jól néz ki, de még nekiesek majd egy adag fekete szigetelőszalaggal, hogy a kapcsolódások mentén ne törjön olyan könnyen... Azon is gondolkozok, hogy szerzek hozzá egy normális fejhallgatót. Hogy rettentő röhejesen fogok kinézni tőle? Háát, a járókelők reakcióiból ítélve sokat nem ronthat, sőt, talán javítana is az összképen. A kijelzője nem túl nagy, és a számok címét sem írja ki, de ez engem nem zavar, mivel tudom, milyen CD-t rakok be, és menet közben úgyis egy zsebben vagy hasonló helyen pihen a drága. Tizenhat nyelvű használati leírás van hozzá, ez visznt hagy némi kívánnivalót: a magyar nyelvű szabályokba itt-ott lengyel és szlovák mondatok keverednek... Nem gond, egyszerű a kezelés, csak a biztonság kedvéért olvastam el a szabálykönyvet... Hamar túltettem magam azon is, hogy nincs hozzá adapter, hiszen otthon úgyis Szürke Holló húzza el a nótámat, idebent is van telepített zeneláda, ha meg máshoz megyek, akkor eleve bunkóság lenne a "bocsi, közben hallgatnám a zenémet" sílusú áramkérés...
Nem elfelejtendő szempont: a Fotexnetes csomag tartalmazott egy meglepi zacskó gumicukrot is, amit Kollégával azonmód el is fogyasztottunk.
Büfé... csak fél szemmel figyeltem, mert közben sütöttem a korongokat ma estére... Berepült a szobámba egy cserebogár. Kidobtam az ablakon. Odakint valaki felvisított. Kellemetlen. Mármint neki... Hörcsögidomár eleinte rémisztgetett, hogy semmi kedve eljönni a Büfé találkozóra, meg ilyesmi, de aztán megnyugtatott, hogy jelenlétével emeli az est fényét. Rá is fér, kissé alulvilágított az a Baráti Ütem. Örökmosoly még nem biztos, hogy jön, de reménykedjünk a legjobbakban. Mistress és Örömkirálynő nem jönnek, sajnos. Kollegina is másfele tölti az estét. Ellenben Trollbarát azt mondta, valószínűleg beugrik. Huhh, igen, rettentően várom már a ma esti találkozót. Kerge Buddhával a vonatnál találkozunk, aztán hajrá...
A mai meló elég laza volt... Az egyik szárnyon tegnap este áramszünet volt, ezért nem indult egypár gép (valamelyik kapcsoló mondta be az unalmast), a villanyszerelők aktivitása után már csak egy gép mutatott fityiszt. Szerencsére nem volt más gond, csak a pormacska-populációt kellett kilakoltatni. Egy biológus vagy etológus biztosan a száját nyalta volna: volt ott pormacska, portigris, pororoszlán (röviden poroszlán), porpárduc (avagy porduc), porgepárd (másképp gepord), és a tápból előkerült egy porelefánt is, bár nem tudom, mit keresett a macsakfélék között. Egy teljes műtüdőt elhasználtam, mire sikerült megfutamítanom az állatokat. Ki kellett nyomtatnom pár oldalnyi doksit. Ja, és a kezeim között suttogta el utolsó mondatait egy proci. Feladta. Sajnos nincs épp raktáron másik. Ez van.
Véradás lesz nálunk, május tizennyolcadikán. Mindig is sejtettem, hogy a vérünket szívják, na de ilyen nyíltan?!