Én, életnagyságban

Négy epizód, mintegy 14 virtuális locsolás, legalább 4 órányi akut röhögés - ez a tegnapi egyenlegem. Maradtam volna még a Büfében, de apám szokásos pampogásába kezdett, és nem volt kedvem vitatkozni vele - ha megteszem, úgyis elcseszi annyira a kedvemet, hogy inkább kilépek a Büféből... (Miért is nem maradtak még legalább egy hétig? Vagy legalább ő...) Kineveztük viszont a fájdalmas szóviccekért járó Tégla-díjat () - és hirtelen begyűjtöttem egy házra való Porothermet.
Mai tervezet: 8 óra gürcölés (pénteki aktivitást remélek...), közben Vadászat A Sárga Ebédre, majd Hugocskámhoz is benézek, és új nevet adok neki. Este meg Büfé, mi más? Na jó, veszek jegyet a Wolf's Rain pár epizódjára, mert az kell...
Szürke Holló közben megsütötte a mai zene-adagomat, úgyhogy indulok is.

(Megjegyzés: mi a fenétől lehet, hogy mindig kétszer kell elküldenem a bejegyzést, mert elsőre az összes ékezetes betűt átjavítja kérdőjelekre?)