Én, életnagyságban

Hát, ez is megvolt. Vicces volt, ahogy még a nyakamba szakadt pár munka, és már kezdtem feljegyezgetni, hogy hétfőn ezzel kezdek, amikor realizáltam, hogy nem, hétfőn nem kezdek ezzel. Majd az utódok. Aztán körbevezettem még Pókhast is, a nap végén, és mondtam mindenkinek, hogy vége, már nem dolgozok itt... Meglepően sokan szomorkodtak. Na jó, annyira nem voltam meglepve, azért sejtettem, hogy kedvelnek ott (nagyképüség rulez), de akkor is jól esett valahol...
Este buli. Jön Álmodó (még két és fél óra és itt van), megyünk inni, jó buli lesz. Holnap jönnek szülők, itt egy kiló mosatlan, pláne jó lesz. Jövő hét? Hát, úgy néz ki, félreteszem a savanyú-a-szőlő kaptafájára hangoztatott "büszke vagyok rá, hogy még nme vltam Szigeten" dumát, és lenézek egy napra... Kaptam egy meghívást, aminek nem lehet ellenálni.
Most... kissé fáradt vagyok. Pihengetek kicsit.