<$BlogRSDURL$>
 

Én, életnagyságban

még egy darabig

2004-07-17

Most értem meg, hogy elmentél
Nem illett hozzád az a hideg tél
Az a december, az a sok ünnep
A rengeteg hóember eltüntet

Most értem meg, hogy elhagytál
Nem illett hozzád az a szürke nyár
Az a zöld tavasz, az a sárga ősz
A rengeteg atlétatrikós csősz

Jó éjszakát, jó reggelt
Ez az éjszaka gyorsan eltelt
Veled maradnék, de jobb, ha mész

Most értem meg, hogy elmentél
Nagyobb vagy most már a felhoknél
Vagy mint a Hold, vagy mint a Föld
Miattad sárgul a sok örökzöld

Most értem meg, amit megértek
Hogy nincs már értelme az egésznek
Meguntál, elmentél
Nélküled ősz után jön a tél

De a vihar hirtelen
Átgázolt mindenen
Ó, milyen kár
Szállnia kellene már
Hm. A blogger berakott egy csomó új opciót, amiket valszeg nem fogok kihasználni. Call me a loser. Nem baj, egy kattintással át lehet váltani az eddigi interface-re...

Péntek... minden akkor kezdődött. Pókhas egyhetes megbízásának utolsó napja, ennek örömére olyan szinten bealáztuk újkollégát az egymásnak feladott labdákkal, hogy öröm volt nézni. Aztán meló után irány egy helyijárat, amivel kiszáguldottam Egom-Kertvárosba, hogy elérjem a vonatot, ami Bépéről jött Egomba. Hogy mi értelme volt ennek? Nos, ezen a vonaton érkezett Álmodó, és gondoltam, meglepem. De olyan meggyőzően aludt, hogy nem volt szívem felébreszteni. Amikor Egom előtt kinyitotta a szemét, meg is lepődött azért rendesen. Aztán estére mozgósítottuk Lastfoodot is, és irány a bé-oldal, vagyis Szlovákia. Bejátszottuk az albán szamarat: berúgtunk mint atom. Lastfoodot nem is engedtük haza, ő is itt dőlt vízszintesbe. Reggel kereste is a realöccse, hogy mi van már, szóval délután ketten maradtunk Álmodóval, és úgy döntöttünk, leszünk olyan lusták, hogy csak filmet nézzünk passzívan Aztán felkísértem a bépé buszvégig...
Mindent összevetve ez egy nagyon jól sikerült hétvége volt eddig. Most pedig hamarosan csökkentjük Diablo seregeit.

Széljegyzetek: Megjegyzés küldése