<$BlogRSDURL$>
 

Én, életnagyságban

még egy darabig

2004-07-21

Na, ez most furcsán fog kinézni, asszem...








Párdal
"Lelketlen holló vagyok, a húsodat tépem.
Szeretlek! sikoltom, de valóban így érzem?
Hogy szeretnélek, ha megöllek lassan?
Hát szerelem, ha élve felfallak téged?"
Let's have you show some grief
For the fools let your hearts bleed
For those who are lost in love
Those who cry for a lover's lies
Wipe the tears from your eyes
Don't cry for love

Young Lovers suffer the pains of love

Underneath a winter's moon
The end has come too soon
And filled the world with pain
In the night and in the day
The pain won't go away
Won't set us free from love

In a field of marble stones
Lie one long dead lover's boacs
Forgotten, dead and gone
Sorrow's tale is on her lips
The icy blade where love once kissed
The blood runs cold inside
"Bűnös vagyok, hitegettelek téged.
Méreg a lelkem, mely elkábított végleg,
Én vagyok a hibás, vess meg érte, üss meg!
Kalitkába zárlak, de ne szökj el, kérlek!"
"Bűntudatod téves, szerelemből fakad -
szerelmed is téves, vétke hozzám tapad.
Ármány csábított el, egy őrült örvény lelke!
Hunyd be szemed végre! Lásd újra önmagad!"
"Ármány, rossz szándék, hol van akkor terve?
Hogy lehetne gonosz, kinek nemes lelke?
Ha valóban csel volt, számító vétek,
miért nem viszed végig? Hisz így lenne értelme!"
"Ördögi gonosz terv, s van értelme így is:
csapdát állítottam, én estem el mégis.
Az örvény mélyén fekszem, utánad ugrottam.
Ha követsz a mélybe, veled veszek én is..."

Asszem lesz ez még tovább is...

Széljegyzetek: Megjegyzés küldése