Én, életnagyságban

"Az otthon itt van ha jössz mellettem
még ha nem is nézel rám
Tudod már régen észrevettem hogy szemedben
én hazáig látok simán
(Ellátok simán)
(Rád nézek néha némán
S az otthon visszanéz rám.)"Péntek... A péntek is jó volt, de nem a zenekarok miatt, hanem a társaságért. Álmodóval és Tagadóval buliztunk jót. Volt ott valami Gathering, amiből egy kukkot sem láttam, de állítólag jól néztek ki, viszont a zenéjük nem volt rossz. Úgy különösebben kimagasló sem. Az a nem-kapcsolom-el kategória. (Persze, ha nem muszáj, be sem.) Nem baj, a kukorica mindent elfeledtetett...
Sajnos szombaton nem tudtam menni. Akartam, persze, hogy akartam menni, de... de volt egy enyhe napszúrásom (vagy valami hasonló), kis hőemelkedéssel, kavargó gyomorral, szar közérzettel. Ez utóbbit persze tovább rontotta, hogy tudtam, Ő ott lesz, én meg nem. C'est la vie. Aztán továbbutazott külföldre, és legközelebb... hát, elvileg 17-én látom. Majd valahogy kibírom addig. Eleinte lesz csak gáz, a vége fele lesz egy fontos születésnap, egy másik születésnap, és egy társasjáték-találkozó az én szervezésemben. Ja, és elvileg jön szemüveg is, és akkor végre átvehetem a Munchkin Fu-mat és a késemet. Továbbá a Firefly DVD-imet. Addig meg maradnak a gondolatok...
"I dreamed you had left my side
No warmth, not even pride remained
And even though you needed me
It was clear that I could not do a thing for you"