Jukebox
Olvasmányaim
AlkotókAgytalanítókNesztek TesztekKépsorokLábnyomok
|
2004-08-10
Hullócsillagok... Nem nézem az eget. Van kívánságom, hogyne lenne, de én akarom elérni. És régóta megvan már a hullócsillagom...
A sok-sok istenhozzád. A kurta búcsúszavak. A hatalmas, meglazult agy széthullott. Az agy alkatrészei, amelyek az űrhajó koponyájában oly csodásan és pontosan működtek, keresztülszáguldva a világegyetemen, most egyenként halnak meg - együttes életük szétesett. És mint ahogy a test meghal, ha az agy megszűnik működni, az űrhajó lelke - a hosszú út alatt kialakult összetartozás - haldoklott most. Applegate már csak egy, a testről leszakadt ujj volt, amelyet nem kellett többé megvetni, amely ellen nem kellett többé küzdeni. Az agy felrobbant, és az értelmetlen, haszontalan töredékek szétszóródtak. A hangok elhalkultak, és most már az egész világtér hallgatott. Hollis egyedül maradt, és egyre csak zuhant. Magukra maradtak. Hangjuk elhalt, akár isten szavainak a visszhangja, amely a csillagokkal kirakott mélységben vibrált. A kapitány a Hold felé tartott, Stone a meteorrajjal ment, ott volt aztán Stimson is, Applegate a Pluto felé haladt, Smith, Turner és Underwood meg a többiek, a kaleidoszkóp szilánkjai, amelyek nemrégen még egy gondolkodó mintában egyesültek, most szétszóródtak. "És én? - töprengett Hollis. - Én mit tehetek? Tehetek még valamit egyáltalán, hogy rendbe hozzam borzalmas és üres életemet? Ha csak egyetlenegy jót cselekedhetnék, hogy helyrehozzam az évek óta felhalmozódott öntudatlan aljasságaimat. De itt már csak én vagyok egyedül, és hogy lehet jót tenni, ha valaki egyedül maradt? Lehetetlen. Holnap éjszaka belezuhanok a Föld légkörébe. El fogok égni - gondolta -, és hamvaim szétszóródnak a földrészek fölött. Legalább lesz valami hasznom. Ha más nem, hát az, hogy a hamvak mégiscsak jót tesznek a szántóföldeknek." Hirtelen úgy érezte, hogy túljutott mindenen, most már nem szomorú, most már nem boldog, csak egyetlen kívánság élteti: bárcsak tehetne valami jót valakiért, s elég, ha csak ő maga tud róla. "Ha belezuhanok a légkörbe, elégek, mint valami meteor." - Kíváncsi vagyok - mondta -, vajon észrevesz-e valaki. Az országúton haladó kisfiú feltekintett és felkiáltott: - Nézd, mami, leszaladt egy csillag! Illinois poros egén fénylő fehér csillag hullott alá. - Kívánj valamit - mondta az anya. - Kívánj valamit! (Ray Bradbury: Kaleidoszkóp (részlet) - Apostol András fordítása) Azt hiszem, mindannyiunkban megvan a lehetőség, hogy hullócsilagokká válhassunk...
Széljegyzetek:
Megjegyzés küldése
|
