Én, életnagyságban

Respect. Magyarul tisztelet. Valahogy mintha kihalt volna manapság. Legalábbis én csak azt látom, hogy egyesek úgy beszélnek a barátnőjükről, mintha egy utolsó cafka lenne. Azt is látom, hogy mennek az utcán, és a szembejövő idősebbeket egyszerűen fellökik, lenézik. Persze a dolog kölcsönös. Az idős emberek körül se nézve, felsőbbrendűségük tudatában lépnek mások lábára, bökik mások lábába a botjaikat, esernyőjüket. ÉS ami a legdurvább, hogy ez olyan szinten beleivódott a köztudatba, hogy már-már az számít meglepőnek, ha valaki kedvesen szól a másikhoz, ha megadja a tiszteletet, ha nem annyi az össz mondanivalója, hogy "jó a segged, kő kóla?"
Remélem, egyszer arra ébredek, hogy mégis tiszteljük egymást és magunkat.
Izé, ez most nagyon túlmélyített post lett, de télleg felháborított, ahogy egyik ismerősöm a barátnőjéről beszélt...