Én, életnagyságban

Megvolt a vizsga, de sajnos nem úgy sikerült, mint szerettem volna... Éjjel, tanulás közben ugyanis olyan fogfájás tört rám, hogy ihajj. Gondoltam, inkább akkor lefekszem, de elaludni sem tudtam tőle. Szóval maradt az ötpercenkénti jeges vizes öblögetés, meg az Age of Mythology (ami egy tök jó stratégiai játék...). Aztán a vizsgán nem jutott eszembe valami, amit pedig este még tudtam, és máris 3-as... Jó, tudom, görbül, meg minden, de ennél a tárgynál (Algoritmusok és adatszerkezetek I) igenis zavar. Az egyik kedvenc tárgyam. Ha a vizsga megírása és kiosztása között nem kezdett volna megint erősen fájni a fogam, meg nem úgy van, hogy vizsga után megyek Alvó Oroszlánhoz, akkor maradtam volna szóbelire javítani. Mindegy, azért örülök, hogy megvan, és már csak négy vizsga van hátra... ebből kettő sokkal húzósabb...
Vizsgáim (amolyan To Do jelleggel felsorolva):

• 2005.01.11 09:30 Programozási technológia I.
• 2005.01.17 08:20 Bevezetés a matematikába I.
• 2005.01.26 16:00 Java programozási nyelv

Meg még lesz egy "Objektumorientált programozás (Java, C++)" is, elvileg február elején... gyakorlatilag még nincs kiírva időpont...

×××
Eltelt egy év. Tele kudarcokkal, de eredményekkel is, szomorúsággal, kétségbeeséssel, reménnyel és örömmel. Januárban még valami multimédiafejlesztői izén csesztem az időmet, mert eredménye annak semmi nem volt (csak votl diákom, meleg volt a teremben, nem unatkoztam annyira, meg a legtöbb órán volt netem), csak a pénzt vitte. Aztán bekötötték itthonra a netet, és elmentem melózni (informatikus lett belőlem, vagy mi), kaptam idegbajt is, meg szereztem pár jó ismerőst is - mint megtudtam, még mindig visszavárnak... afene, valamit túl jól csináltam volna?! Felvettek az egyetemre is ismét, bár rezgett a léc erősen (kissé be is depiztem, hogy ha ennyire nem ment a felvételi, mit fogok én az egyetemen csinálni?!). Gólyatábor... volt pár rossz élmény, főleg mikor Martalóc épp Álmodó idegeivel játszadozott, viszont megismerkedtem Alvó Oroszlánnal... Elkezdődött az egyetem is, és valahogy vége lett a szorgalmi időszaknak. Albérletbe költöztem, majd át egy másikba. Aztán egymásra találtunk Alvó Oroszlánnal - és ez minden rosszat, minden bajt feledtet, minden pechért, minden katasztrófáért kárpótol. Mert tudom, hogy akármi történjen ezután, akármilyen probléma vetődjön fel, megoldjuk.
Együtt.