<$BlogRSDURL$>
 

Én, életnagyságban

még egy darabig

2005-01-12

Jé, semmi értelme az egésznek... nos, akkor...

"Haladunk élve, valamit mondunk,
mi okunk van rá? Aki megáll
homokos, vizes síkon, az tudja:
tovább kell menni, szétnézni kár -
nem ott a parton van az a balkon
szomorú nővel, aki talán
szeretni tudna egy ilyen bajszost,
aki egy csöppet se mediterrán.

Igyekezz, az égbolt zár!
Igyekezz, az égbolt zár!


Talán egy déli tengerben délen
(nyirkos vaskorlát, langyos eső)...
Jól van, majd holnap elhagyott csónak
aljában alszom, és elhever ő
valami ágyon Magyarországon,
Balatonszárszón közelebbről.
Mindenki alszik, aki haragszik
csak abban dolgozik némi erő.

Igyekezz, az égbolt zár!
Igyekezz, az égbolt zár!
Igyekezz, az égbolt zár!


Úgy volt pedig, hogy ki fogjuk bírni
(kíváncsi voltál, kibírod-e?)
Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg,
más bolondul meg, mi meg sose.
Egy mutatványom van még, ha látom,
hogy sokan néztek, megmutatom!
Nálam egy fénykép, tessék, csak nézzék:
bálnák a parton, de minek vajon?

Igyekezz, az égbolt zár!

Update: nem blogzárás, csak tatarozás...

Széljegyzetek: Megjegyzés küldése